Rövid elbeszélések és meghallgatott imák

Egy általánosan elterjedt szokás az Egyházban, hogy a hívők szükséghelyzetben a szentség hírében állók közbenjárásáért imádkoznak. A következőkben néhány, az Opus Dei Prelatúra Szenttéavatási Hivatalába érkezett ilyen rövid elbeszélést olvashatnak.

home
Opus Dei - Rövid elbeszélések és meghallgatott imák

Nem hallgatott a jó tanácsokra

Néhány hónapja felhívott nővérem, hogy elmesélje, hogy lánya nem jó úton jár. Olyan fiúval járt, aki egyáltalán nem volt rá jó hatással. Egy nap elment otthonról, de mivel még kiskorú, vissza kellett térnie. Többször cserélt iskolát, minden tanfolyamot elkezdett, de egyiket sem fejezte be. Írtam neki egy levelet, de nővérem szerint kidobta azt is a szemétbe. Senkire sem hallgatott.

Jó ideje, hogy Montséhez imádkoztam érte, de ez a helyzet arra késztetett, hogy beleerősítsek az imába. Folytonosan arra kértem Montse közbenjárását, hogy unokahúgom hagyja ott ezt a fiút és térjen vissza a jó útra. Néhány héttel később megint beszéltem nővéremmel, aki nagy örömmel mesélte, hogy lánya felbontja kapcsolatát a fiúval. Beadta munkakérelmét oda, ahol bátyja dolgozik és felvették. Sőt mi több, a munkaideje azt is engedi, hogy folytassa tanulmányait. Mindent Montsénak köszönök. M.C.

 Hogy lányom úgy nevessen, mint te

Lányom depressziós volt, mindig szomorú, és fiatalsága ellenére sem akarta kitenni a lábát otthonról. Nagyon aggasztott az állapota, ezért arra kértem az Urat, hogy legalább mosolyogni láthassam.

Egyik vasárnap, mint mindig, elmentem misére, s a bejáratnál egy kedvesen mosolygó lány képére bukkantam. Eszembe jutott a lányom, s amikor elolvastam a kártyát és elmondtam az imádságot, csak annyit kértem, hogy úgy nevessen, mint ez a lány. Minden nap újra elmondom az imát és újra ugyanazt kérem.

Istennek és a Szent Szűznek adok hálát Montserrat Grases közbenjárásáért, mert lányom nem csak hogy nevet, hanem eljár otthonról és betegsége ellenére is vidám. Tanúbizonyságomat Montse boldoggáavatásáért teszem.