A Prelátus Németországban: „Legyünk az egység eszközei az Egyházban és saját családunkban!”

Az Opus Dei Prelátusa, Mons. Fernando Ocáriz Németországi tartózkodása során szentmisét celebrált a Szent Pantaleon templomban, ahol több mint 500 hívő gyűlt össze.

A prelátusról

A Prelátus, aki augusztus 5-én érkezett Németországba, a Szent Kereszt Papi Társaság 30 papjával mutatott be szentmisét.

„Jézust megismertetni a saját környezetünkkel” - volt a Prelátus egyik központi gondolata. „Mindnyájan jelenvalóvá tudjuk tenni és jelenvalóvá is kell tennünk Jézus kiengesztelődésre vonatkozó szavait saját környezetünkben, családunkban, munkahelyünkön, társas kapcsolatainkban. Micsoda küldetés ez, gyengeségeink ellenére!”

Képek


„Törekedjünk arra, hogy eszközként szolgáljunk az Egyház egységének megvalósulásában,” – mondta homíliájában a Prelátus-, „ugyanígy saját családunk körében, környezetünkben, hétköznapi körülmények között.”

Egyúttal felelevenítette XVI. Benedek pápasága kezdetén megfogalmazott gondolatait: „Nincs gyönyörűbb annál, mint az Evangélium, mint Krisztus által megérintettnek lenni. Nincs szebb dolog az Ő megismerésénél és annál, hogy a vele való barátságunkat mások tudtára adjuk.”

„Imádkozzunk rendszeresen a Szentatyáért, szándékaiért, az egyetemes Egyházat irányító lelkipásztori munkájáért.”

A szentmise végén, amelyet elsősorban a barcelonai terrortámadás áldozataiért ajánlott fel, Mons. Fernando Ocáriz hálát adott Istennek azért, hogy az Egyház valóban egy nagy család, és azt kérte, hogy a hívek mindig legyenek egységben egymással és a Szentatyával: „Imádkozzunk rendszeresen a Szentatyáért, szándékaiért, az egyetemes Egyházat irányító lelkipásztori munkájáért.”

Három iraki fiatal

A jelenlévő hívek szívélyessége és öröme kézzelfogható volt a szentmise alatt. Az Eucharisztia ünneplésén nagy számmal voltak jelen családok, párok, fiatalok és gyerekek. Köztük Larsa, Larmiin és Melda, három szír katolikus vallású fiatal, akik családjukkal kényszerültek elmenekülni Mossulból. Néhány héttel ezelőtt a három fiatal részt vett egy, az Opus Deihez tartozó fiatalok által szervezett nyári táborban Eifel területén.

Larsa, Larmiin y Melda, tres jóvenes de confesión sirio-católica, pudieron saludar al Prelado

A szentmise előtt a Prelátus a Szent Kereszt Papi Társaság papjaival találkozott, akiket a reményben való öröm megélésére buzdított, tudatában annak, hogy „lelkipásztori munkájuk parányi része sem vész kárba, annak ellenére, hogy olykor nem azonnal látszanak a gyümölcsök”. Vianney Szent Jánost, az arsi plébánost említette példaként, akinek kitartó lelkipásztori munkája által sok ember megtért és kezdett el isteni kegyelem által vezetett keresztény életet élni. „Nem egy naiv optimizmus megéléséről van szó, hanem a remény erényének a lélekben való táplálásáról, amely örömünk és jókedvünk forrása, és sosem téveszt meg minket.”

Végül arra kérte a papokat, hogy mélyítsék az egységet saját püspökükkel és a Szentatyával; állhatatosan imádkozzanak Ferenc pápáért, aki minden embertől, akivel találkozik, illetve ahogy azt leveleiben is teszi, az „imádság alamizsnáját” kéri.

Ha a szeretet hiányzik

A szombat délutáni összejövetelen a Prelátus a szabadság és a szeretet közötti kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. „Ha személyes vagy családi kötelességeink elvégzését fáradságosnak, keservesnek érezzük, kérdezzük meg magunktól: vajon nem a szeretet hiányzik? Amennyiben ezt felismerjük, forduljunk az Úrhoz az imádságban, és kérjük, hogy növelje hitünket.”

A Prelátus meglátogatta a Campus Muengersdorf Nemzetközi Kollégiumot is, ahol az Opus Dei női tagjaival találkozott. „Éljünk bárhol a világban mint keresztények” – mondta a Prelátus -, „ne felejtsük el, hogy nem egy ideológia hívei vagyunk, hanem egy konkrét személy, Jézus Krisztus követői.”

Mons. Fernando Ocáriz a személyes szabadság fontosságáról is beszélt. Ahhoz, hogy kötelességeinket el tudjuk látni a világban – például a családban vagy a munkánk során -, nélkülözhetetlen a szeretet. „Szabadon cselekedni, sosem a kényszert érezni. A szeretet, ahonnan Isten fiainak valódi szabadsága fakad” - mondta a Prelátus.

Egy tanárnő megszólalásában felidézte, hogy Szent Josemaría az Opus Deit egy „nagy katekizmusnak” nevezte, majd azt kérdezte a Prelátustól, hogy hogyan lehet a gyerekek és a fiatalok számára olyan képzést nyújtani, amely hatására elgondolkodnak, amely megérinti a szívüket, és Jézus Krisztus felé irányítja őket. Válaszában a Prelátus a teljes emberhez – az értelemhez és a szívhez - való fordulást hangsúlyozta.